Hozzáállás:
- Nem érdemes szerepet játszani, egy rutinos Hr-es azonnal átlátja, ha előre betanult szöveget mondasz fel
- Fogd fel kötetlen beszélgetésnek, amelyen bemutatkozol
- Adj választ minden kérdésre csak szélsőséges esetben dobd vissza a labdát
Gyakori kérdések:
„Beszélj magadról néhány mondatban”:
Előre is összeírhatod, hogy mit emelsz ki magadról, a tanulmányaidról, esetleg előző munkahelyi tapasztalataidról. Viszont fontos, hogy ne legyen ellentmondás közted és a pályázat között.
„Miért pályázta meg ezt az állást?”
Rendkívül fontos a motiváció, még akkor is, ha a pénz motivál, próbálj meg belülről motiváltnak tűnni. Ha jónak tartod, a céget lehet ara hivatkozni, hogy szeretnél fejlődni, stabil munkahelyen dolgozni, kihozni magadból a maximumot.
„Mit tud a cégünkről?”:
Ez is a motivációról árulkodik, a legjobb, ha még pályázás előtt utána olvasol a cégnek és a fontosabb információknak a cég webhelyének felkeresésével.
„Miért akar eljönni mostani munkahelyről?”:
Kerüld a régi munkahely szidalmazását, lehet úgy fogalmazni, hogy eljön az ideje, amikor az ember új kihívásokra, célokra, impulzusokra vágyik.
„Mekkora fizetésért jönne hozzánk dolgozni?”:
Ha az önéletrajzban nem is kérték, legkésőbb az interjún előjön ez a kérdés. Csak abban az esetben mondj fix összeget, ha tudod a pozíció milyenségét és felelősség tartalmát, ha nem tudod, kérdezz rá. Amikor viszont az összeget kimondod, akkor légy nagyon határozott és nézz az interjúztató szemébe. Bérsáv helyett konkrét összeget mondj, ami kicsivel magasabb,
mint a vágyott összeg.
„Mit tart az erősségének és mit a gyengeségének?”:
Túlzott magabiztosság, vagy önkritika esetén is el lehet bukni. Az a leghatékonyabb, ha mások véleményét emeled ki öntömjénezés helyett. A gyengeségekre vonatkozóan mondj kis farsúlyú gyengeségeket, úgy, hogy az még pozitívumként is értelmezhető legyen.
„Miért gondolja, hogy Ön a megfelelő erre a pozícióra?”:
Mindenképpen hivatkozz korábban olvasott vagy hallott információkra.
„Folytathatjuk angolul?”:
Olyan pozícióknál ahol fontos a nyelvtudás, előszeretettel tesztelik azt az állásinterjún. Így gyorsan kiderül mennyire magabiztos a pályázó, mennyire reagál jól és gyorsan a váratlan helyzetekre. Vágj bele bátran! Ne félj a nyelvtani hibáktól.
„Mit csinál a szabad idejében?”:
A szabadidős tevékenység árulkodik egy pályázó személyiségéről ezért csak az igazat mondjuk, az lesz hiteles.
„Hova szeretne eljutni 3-5 év múlva?”:
Nem árt az óvatosság, a kisebb cégeknél nem ajánlatosa vezetői posztot megemlíteni. Említsd meg a szakmai fejlődést, a nyelvi tudás fejlesztésest, az inspiratív környezetet és a vezetőktől való tanulást, illetve az, hogy hová szeretnél eljutni a cég lehetőségei határozzák meg.
„Van-e kérdése?”:
Az állásinterjúk végén álltalában elhangzik ez a kérdés. ha eddig nem ekkor kérdezhetsz.
15 leggyakoribb hiba:
- Rugalmatlannak lenni az időpont egyeztetésben
- Nem pontosan érkezni
- Előnytelen öltözetben megjelenni
- Határozatlan kézfogással nyitni
- Nem emlékezni az önéletrajzban leírtakra
- Keveset tudni a megcélzott cégről
- Folyamatosan beszélni
- Félmondatokkal válaszolni
- A legfontosabb kérdésnél csődöt mondani
- A pénz fontosságát hangsúlyozni
- Szemkontaktus nélkül beszélni
- Az önéletrajz „rázós3 részeire nem készülni
- Korábbi munkaadót kritizálni
- Kérdésekkel nem készülni
- Rosszul lezárni a beszélgetést
Hogyan lehet bebizonyítani, hogy alkalmasak vagyunk a megpályázott állásra:
- A legfontosabb, hogy a pályázó tisztában legyen önmagával és a
képességeivel. Érdemes készíteni egy SWOT- analízist, amely sok más terület mellette, a karrierút megtervezésében is hasznos lehet. Csak olyan állásajánlatokra pályázzunk, ahol legalább 80%-os az egyezés - Több száz jelentkező esetén csupán másodpercek jutnak, hogy
kitűnjünk, ahhoz, hogy ez sikerüljön, releváns és a munkakörhöz mindenképpen kapcsolódó információkat kell közölni a CV-ben magunkról - Nem szabad hátra dőlni a CV elküldését követően, ennek megfelelően
érdeklődnünk kell a pályázat meghirdetését kiíró vállalatnál, hogy megkapták-e az önéletrajzukat. Ezzel a lépéssel a majdani munkáltató megbizonyosodik arról. hogy hajlandóak és képesek vagyunk érdemben tenni a saját ügyeinkért. - Az interjú nem komoly stressz helyzet, hanem valójában egy üzleti
folyamat, ahol a szaktudásod ajánlod fel a fizetésért cserébe. - Ajánlott a mértékletesség és a kellő alázat, beszéljenek helyettünk
inkább az eredményeink. A magabiztosság mindenképpen kapcsolódjon tartalommal és ne korlátozódjon csak az előadásmódra
Sikeres bértárgyalás:
Mennyi az annyi? :
- A legjobb taktika az, ha előzetesen informálódunk az adott
munkakörben elérhető fizetésekről (ismerősök, cégek, fejvadászcégek, internet) - Ne kérjünk kevesebbet, mint amennyit kérni szeretnénk, a
megélhetésünkre és az életvitelünknek, megfelelő összeget határozzunk meg.
A bértárgyalás 3 szituációja:
Win-win:
Ebben az esetben mindenki arra törekszik, hogy még jobban járjon.
Tipikus eset:
A munkavállaló engedni kényszerül az alkudozás során
A szovjet taktika:
A multik kedvenc módszere, lényeg abban áll, hogy a munkavállaló gyakorlatilag kénytelen elfogadni, az egyetlen ajánlatot, amit kap, alkudozásra itt nincs lehetőség
Többszörös kiválasztás:
Oka két terület megvizsgálása:
- a személyiség összhangja a vállalati értékekkel
- szakmai alkalmasság
Stressz interjú:
Elsősorban vezetői kiválasztás során alkalmazzák, illetve olyan munkakörben, ahol valóban extrém terhelésnek van kitéve egy munkatárs. Pályakezdőknél szigorúan tilos használni!
Személyiség teszt:
Nem lehet rá felkészülni. A személyiségteszt akár, több száz feleletválasztós kérdést is tartalmazhat. El kell fogadnunk, hogy nincs jó vagy rossz válasz, csak egy eredmény, ami alapján illünk, vagy nem illünk az elképzelésbe. De ami az egyik helyen elutasítást jelent, az több tucat alkalmasságot jelent más vállalatnál.
A szakmai teszt:
Többnyire a technológia cégek alkalmaznak szakmai tesztet. Készülni nem lehet, de érdemes jól elolvasni a feladatokat.
Az AC kiválasztás:
Az Assesment Center (kiválasztási központ) lényege, hogy játékos vagy kevésbé játékos feladatokkal azokat a szituációkat modellezzék, amelyek a feladat betöltését jellemzik. A legjobb stratégia, ha komolyan vesszük a feladatokat, bármennyire is játékosnak tűnik. A szituációs gyakorlatok alkalmasak a készségfelmérésre, így kellő komolyság hiányában eleve
alkalmatlanná válunk.